Mivel jövő nyáron mozikba kerül a Spider-Man: Brand New Day, egy rakás Pókember tartalommal készülünk. Sorra vesszük a filmeket, animációs darabokat, de még a játékokról is készült cikkünk, most pedig a 2002-es Pókember filmről hoztunk 10 érdekességet.
1. James Cameron sötét Pókembere, ami majdnem elkészült
Mielőtt Sam Raimi kezébe került volna a háló (hahaha), a ’90-es években James Cameron dolgozott egy Pókember-forgatókönyvön, ami egészen más hangulatú lett volna. A főgonosz Electro és Sandman lett volna, és Cameron egy sokkal keményebb, érettebb sztorit írt – explicit nyelvezettel, felnőtt témákkal, sőt, Peter és MJ kapcsolatát jóval szókimondóbban ábrázolta volna.
A film végül azért nem valósult meg, mert a Pókember jogai évekig bonyolult pereskedés tárgyát képezték a Cannon Films, a Carolco és a Columbia között. Amikor a Sony végül megszerezte a jogokat, új lapot nyitottak, és Sam Raimi (Evil Dead – filmek) teljesen új történettel kezdett dolgozni.
2. Tobey Maguire, a „nem tipikus” szuperhős
Amikor bejelentették Tobey Maguire-t Peter Parker szerepére, sok rajongó és kritikus értetlenkedett: miért nem egy akciósztár, például Leonardo DiCaprio, akit akkoriban szintén pletykáltak? Raimi viszont tudatosan olyan színészt keresett, aki hitelesen adja a „szomszéd srác” hétköznapiságát.
Maguire színészvezetése sokban eltért a kor szuperhősfilmjeitől: nem harsány, nem túlzottan pózolós, hanem emberközeli és esendő. A stúdió állítólag még egy titkos fizikai felmérést is csinált vele, hogy megbizonyosodjanak róla: képes lesz az akciójelenetekre, azonban Maguire mindenkit meglepett a kitartásával.
3. A híres ebédlőjelenet: 156 felvétel és nulla CGI
Az egyik legikonikusabb jelenet, amikor Peter Parker elkapja Mary Jane tálcáját és az összes ételt, teljesen számítógép-animáció nélkül készült. Tobey Maguire valóban végrehajtotta a mutatványt, miközben a stáb különféle trükkökkel – például ragasztóval és rejtett segítőelemekkel – rögzítette az ételt a tálcára, hogy az ne guruljon le.
A jelenet 156 felvételbe telt, és Maguire karja a végére teljesen beállt az egyensúlyozástól. Raimi ragaszkodott hozzá, hogy valódi legyen, mert így a reakciók , mint például Kirsten Dunst csodálkozása teljesen őszinték maradtak.
4. Willem Dafoe: a maszk mögötti megszállott
Bár volt kaszkadőre, Willem Dafoe ragaszkodott ahhoz, hogy a legtöbb akciójelenetet saját maga forgassa. A Zöld Manó páncélja és sisakja viszont rendkívül kényelmetlen volt: szűk, nehéz, és alig engedte a légzést. Mégis, a színész szerint a jelmez segítette abban, hogy „átmenjen a karakterbe” – a jelmez nyomasztó érzése szerinte hozzáadott Norman Osborn pszichotikus energiájához.
5. Az organikus háló körüli rajongói vita
A képregényekben Peter mechanikus hálóvetőket készít, de Raimi úgy döntött, hogy a háló Peter testéből, szervesen jön. A döntés mögött az a logika állt: ha a srác pókcsípéstől kapja a képességeit, miért ne fejlődhetnének ki „hálómirigyek” is?
A változtatás sok rajongónál kiverte a biztosítékot, főleg a képregényhűség híveinél. Ugyanakkor mások szerint ez emberközelibb és furcsamód „reálisabb” lett – és a későbbi filmekben is gyakran utaltak rá, akár poénként, a No way home-ban például egy kifejezetten szerethető, és egyben vicces jelenetben. Raimi ragaszkodott hozzá, mert így szerinte Peter még különlegesebb lett.
6. A pókcsípés valódi pókkal készült
A jelenet, ahol Peter Parker a kiállításon fotózás közben pókcsípés áldozatává válik, nem egy számítógéppel kreált pókkal forgott. A stáb egy valódi, laborban tenyésztett, nem mérgező pókot használt, amit genetikailag módosítottak, mind színében, mind mintázatában úgy, hogy jobban illeszkedjen a történetben látott „szuperpók” elképzeléséhez.
A színeket utólag digitálisan élénkítették, de a mozgás és a csípés teljesen igazi volt. Kirsten Dunst később elárulta, hogy a jelenet előtt kicsit tartott a pók közelében állni, de a forgatás végére már szinte „házi kedvencnek” érezte.
7. Danny Elfman zenéje és a szuperhősfilmek új korszaka
A Pókember zenéjét Danny Elfman komponálta, aki már korábban is bizonyított Tim Burton Batman filmjeiben. Raimi azért választotta őt, mert szerette volna, ha a filmnek van egy időtlen, hősies, de kissé melankolikus főtémája. Elfman zenéje végül annyira ikonikus lett, hogy évekig a szuperhősfilmek hivatkozási pontja volt, sőt, igazából a mai napig az.
8. A Zöld Manó elvetett, félelmetes maszkja
A film korai fázisában a Zöld Manó nem a végül látott „motoros sisak” stílusú maszkot kapta volna. Az első koncepció egy teljesen animatronikus, mozgó arcvonásokkal rendelkező maszk volt, amely képes volt vigyorogni, fintorogni és dühösen vicsorogni.
A tesztfelvételek elképesztően élethűek voltak – talán túlságosan is. A stúdió attól tartott, hogy a maszk ijesztőbb lesz a kelleténél, és a fiatal nézőket elriasztja. Emiatt döntöttek egy egyszerűbb, statikus, páncélsisak jellegű dizájn mellett, bár a rajongók máig vitatják, hogy ez jó döntés volt-e.
9. A fejjel lefelé csók – romantikus rémálom
A fejjel lefelé csók jelenete mára az egyik legismertebb filmes romantikus pillanat lett, de Tobey Maguire számára inkább kínlódás volt. A maszk miatt félig vakon csókolózott, miközben a hideg esővíz folyamatosan az orrába és a szájába csorgott.
A forgatás alatt többször meg kellett állni, hogy Maguire kifújhassa az orrát, és újra vegyen egy nagy levegőt. Kirsten Dunst később nevetve mondta, hogy „a jelenet sokkal szebbnek tűnik a vásznon, mint amilyen valójában volt”.
10. Pénzügyi rekordok és egy korszak kezdete
A Pókember volt az első film, amely a nyitóhétvégén átlépte a 100 millió dolláros bevételt Észak-Amerikában – ez 2002-ben elképesztő rekordnak számított. A végső globális bevétel meghaladta a 825 millió dollárt, amivel akkoriban a valaha volt egyik legsikeresebb film lett.
A siker nemcsak a folytatásoknak nyitott utat, hanem új korszakot is indított a szuperhősfilmek világában. Sok kritikus egyetértett abban, hogy a Raimi-féle Pókember nélkül az MCU és a modern képregényfilmes dömping valószínűleg nem így alakult volna.
Vélemény, hozzászólás?